Vendégelőadók

A lehetetlen

Baracskai: Várjunk a lehetetlenre

Mérő: Ne várjunk a lehetetlenre

Mi is a lehetetlen?

"A lehetetlen csupán egy nagy szó, amellyel a kis emberek dobálóznak, mert számukra könnyebb egy készen kapott világban élni, mint felfedezni magukban az erőt a változtatásra. A lehetetlen nem tény. Hanem vélemény. A lehetetlen nem kinyilvánítás. Hanem kihívás. A lehetetlen lehetőség. A lehetetlen múló pillanat. A lehetetlen nem létezik." (Muhammad Ali)

Aki azt várja, hogy csinálunk egy műbalhét a Fekete Hattyúról az most tévedett. Negyven évvel ezelőtt se tájfutásban sem kosárlabdában nem lett volna fair kihívni a másikat. Olyan ringet választottunk, ami egyformán távol és közel áll tőlünk. A balhét, most az álmodozó vs. két lábon a földön járó karakterekről csináljuk.

Baracskai: Várjunk a lehetetlenre Bertolucci Álmodozók című filmje a francia diákok álmairól szól. Mi is történt? Lettek koedukált kollégiumok. Lett-e oktatási reform? Másként tanultok-e mint mi tanultunk? A harvardi esettanulmányászok esküsznek az üzleti tervre és a piackutatásra. „Nem csináltatunk piackutatást. Nem alkalmazunk külső konzultánsokat. Nem fogadunk fel szakértőket. Mi nagyszerű termékeket készítünk inkább.” - mesélte Steve Jobs. Csak tőle érdemes tanulni praxist, hiszen őt álmai vezérelték.

Mérő: Ne várjunk a lehetetlenre Az 1968-as párizsi diáklázadások egyik jelszava ez volt: „Legyetek realisták, követeljétek a lehetetlent.” Nem azon vitatkozunk, hogy Steve Jobs realista volt-e, mert persze hogy az volt, hanem azon, hogy miért győzött mégis 1968-ban is az establishment, esetünkben az üzleti terv és a piackutatás, illetve mi az, ami miatt a párizsi lázadó diákok mégis megváltoztatták a világot, máig is. Eörsi István egy rövid versét idézném a kor egyik nagy fenegyerek dán sakkozójáról: Larsen, akit az újítás vágya vezérel, az elmélettől szívesen tér el. Elméletellenes lépéseit elméleti szempontból értékelik.  

2016. november 16. 10.15 – 11.15, Gyakorlati Fórum 2


Oktatás a jövő versenyképességének kulcsa

Az egész országban érzékelhető a szakképzett munkaerőhiány a szakmunkás és egyetemet végzettek körében egyaránt. Megoszlik a szakma véleménye a legjobb megoldásokat illetően, egy dologban viszont egész biztosan egyetértés van: Hosszú távon a megoldás az oktatási rendszerben keresendő. Egyre inkább a szakmai tapasztalat, a készségek, kompetenciák azok, amik számítanak egy állás betöltésénél, a “papír” értéke háttérbe szorul.  A kerekasztal beszélgetés fókuszpontja a munkaerőpiac jelenlegi igényei és jövőbeni elvárásaihoz szükséges megoldásokról és a ma már létező, elérhető jó gyakorlatokról fog szólni.

2016. november 16. 14.15 – 15.15, Gyakorlati Fórum 1


Vezetőbeosztásban – rock bőrmellényben

Ha az elmúlt negyven év hazai könnyűzenei világában kutakodva olyan zenészt keresünk, aki nagyvállalati és munkaügyi kérdésekben is komoly tapasztalattal rendelkezik, akkor Szigeti Ferencnél jobb beszélgetőpartnert aligha találhatunk. Szigeti Ferencnek szülei polgári foglalkozást szántak; Esztergomban, a bányatechnikumban kezdte meg tanulmányait. Az első bányalátogatás után azonban igen messzire szökött onnan; elsőként ugyan közgazdász diplomát szerzett, mégis főfoglalkozású zenész lett a Corvina zenekar tagjaként. Az évek során aztán volt producer, műsorvezető, zenei rendező, kommunikációs igazgató, lemezkiadó vezető, művészeti vezető, dolgozott a Külkereskedelmi Minisztériumban, dolgozott multinál, mégis leginkább talán a Karthago zenekar alapító-gitárosaként ismeri az ország. Munkássága elismeréseként 2015-ben megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét. Akik ellátogatnak a Personal Hungary 2016-os kiállításán megrendezésre kerülő beszélgetésre, azok betekinthetést nyerhetnek Magyarország egyik legrégebben működő, változatlan felállású zenekarának életébe és megismerkedhetnek egy sikeres zenésszel, aki ezúttal nem a slágerek írásának kulisszatitkait osztja meg velünk, hanem a vállalkozások világában megszerzett hasznos ismereteibe avat be bennünket.

A beszélgetést Tóth Csaba, a Roland East Europe Kft. ügyvezetője moderálja.  

2016. november 16. 14.45 – 15.30, Gyakorlati Fórum 2


Boolean search a gyakorlatban

A toborzási szakemberek régóta tapasztalhatják, hogy megváltoztak az álláskeresési szokások. A munkaerőpiacon nincs elegendő megfelelő tapasztalattal, tudással rendelkező szakember. Egyre több munkakör esetén jellemző, hogy már nem a beérkezett pályázatok között válogatva találhatnak rá a legalkalmasabb jelöltekre, hanem különböző adatbázisokban, közösségi oldalakon, saját kapcsolati hálón keresztül kell felkutatniuk a potenciális új munkavállalókat. Ehhez több olyan eszköz áll rendelkezésre, amiknek használatával idő- és költséghatékonyan érhetnek el eredményeket.

Előadásában Holly Fawcett, a Social Talent Black Belt recruitereket képző cég trénere a kulcsszavas keresésen alapuló jelöltkutatás technikáiba ad betekintést, gyakorlati tanácsot. A Boolean keresés egy remek módja annak, hogy a munkakörhöz tartozó kulcsszavak és logikai műveletek (AND, OR, NOT) kombinációjával pontosabb és relevánsabb eredményeket lehessen elérni. Alkalmazása segít abban, hogy a LinkedIn-en, az állásportálok adatbázisaiban vagy akár a vállalat saját rendszerében sokkal hatékonyabban, nagyobb merítésből tudjanak jelölteket keresni. A Social Talent Black Belt in internet recruitment képzését több mint 10.000 recruiter végezte már el világszerte. Magyarországon 200 szakember vesz vagy vett már részt a képzésben.  

2016. november 17. 11.15 - 12.15, Gyakorlati Fórum 1

Médiapartnerek